Ugyan a tőzegáfonya és a vörösáfonya rendelkezik néhány hasonlósággal, a két faj egyértelműen megkülönböztethető néhány jellegzetes külső jegy alapján. A tőzegáfonya (lat. Vaccinium oxycoccus) egy alacsony törpecserje, elliptikus formájú, hegyes csúccsal rendelkező levelei 1 cm-nél kisebbek, levélfonákjai fehéres árnyalatúak. A vörösáfonya(Vaccinium vitis-idaea) 10-30 cm magasságig nő, levelei a tőzegáfonyáénál hosszabbak, kb. 3 cm-re nőnek, levélfonákjait pedig sötét pontok tarkítják. A tőzegáfonya barnáspiros bogyói első ránézésre összekeverhetők a vörösáfonya termésével, jobban megfigyelve a két fajt azonban megállapíthatjuk, hogy a tőzegáfonya termése nagyobb, sötétebb árnyalattal bír, míg a vörösáfonya bogyói kisebb, intenzív piros színnel rendelkeznek, lásd az ábrát (bal oldalon a tőzegáfonya, míg jobb oldalon a vörösáfonya látható).
A vörösáfonya a tőzegáfonyához hasonlóan gazdag antioxidáns-tartalommal rendelkezik, például jelentős mennyiségű antociánt, továbbá C- és E-vitaminokat tartalmaz, az ásványi anyagok közül legnagyobb mennyiségben kálium, kalcium, foszfor és magnézium alkotják.
Mértékkel fogyasztva a vörösáfonya hozzájárulhat a szív- és érrendszer, továbbá a szem egészségének megőrzéséhez, ezen kívül csökkentheti a gyulladást. Poliszacharid-tartalmának köszönhetően hozzájárulhat a 2-es típusú cukorbetegség megelőzéséhez vagy kezeléséhez.
A vörösáfonyát számos különféle, édes finomság elkészítéséhez használhatjuk fel. Készíthetünk belőle lekvárt, zselét, dzsúzt, szirupot, hozzáadhatjuk fagylalthoz, szufléhoz, trüffelhez, sajttortához, s akár gyümölcsbor alapanyaga is lehet.
Értékes hatóanyagaihoz a vörösáfonya kapszula vagy tabletta fogyasztásával is hozzájuthatunk.
Kiemelkedően magas proantocianidin tartalma mellett (32 mg/2 kapszula) echinacea és aranyvessző kivonatot is tartalmaz, melyek hozzájárulnak az alsó húgyuti szervek egészségének megőrzéséhez, illetve segítik szervezetünk védekező rendszerének működését.